Egészségbiztosítás >> Pénzbeli ellátások...

Az Egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai

2010. 05. 01.-től hatályos módosításokkal


Általános rendelkezések



Az, aki – ugyanazon biztosítási jogviszony alapján – egyidejűleg táppénzre, vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult,

választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.



Az, aki egyidejűleg gyermekgondozási támogatásra és a fenti ellátásokra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.
(

Kivéve:

azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre, vagy baleseti táppénzre jogosult).

A szülők, közös háztartásában élő gyermeke után egyidejűleg csak az egyik szülő jogosult táppénzre, gyermekgondozási díjra.

Ha a közös háztartásban élő gyermek után, az egyik szülő, táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, illetőleg gyermekgondozási díjat, vagy gyermekgondozási támogatást vesz igénybe, úgy a másik szülő gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot, feltéve, hogy az ellátások nem ugyanazon gyermek után kerülnek megállapításra.

A fentebb említett ellátások között a biztosított, illetőleg a szülő, - a jogosultság fennállása alatt - választhat.
A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek-gondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt választott újabb ellátást, a választás napjától - a korábban folyósított ellátás folyósításának megszüntetésével - lehet megállapítani és folyósítani. [Eb. 39. § (1)-(6)]

A fenti, valamint a gyermekgondozási díjra vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor szülő alatt érteni kell
– a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
– azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
– a gyámot. [Eb. 42/A. § (2)]

Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességi-gyermekágyi segély, a gyermek-gondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészség-biztosítási járulék fizetésére kötelezett volt.

A biztosítás megszűnését követően járó pénzellátások összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Eb. 39/A. § (1)-(2)]

Terhességi-gyermekágyi segély



Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a

szülést megelőzően két éven belül, 365 napon át, biztosított volt

, és
– a biztosítás tartama alatt, vagy a

biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül

szül, vagy
– a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának, illetve a biztosítási jogviszony megszűnését követően táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.

A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges,

előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani


– a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
– közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
– a rehabilitációs járadék folyósításának idejét. [Eb. 40. § (1)-(2)]

A terhességi gyermekágyi segély időtartama

A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.

[Eb. 40. § (3)]

(Munka Törvénykönyve 138. § (1) A terhes, illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A szülési szabadság megszűnik:
a) a gyermek halva születése esetén az ettől számított hat hét elteltével;
b) ha a gyermek meghal, a halált követő tizenötödik napon;
c) ha a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
(3) A (2) bekezdés b)-c) pontjában megjelölt esetben a szülési szabadság időtartama - a szülést követően - hat hétnél rövidebb nem lehet.
(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő egy év elteltéig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5) A munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg
a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;
b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve, hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;
c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében.
(6) A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.
138/A. § (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.)



Terhességi-gyermekágyi segély, a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára, annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha egyébként a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság feltételei a gondozásba vétel napján fennállnak. [Eb. 40. § (4)]

Nem jár terhességi gyermekágyi segély a biztosítottnak
– a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
– ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét, személyesen folytatja.
Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély. [Eb. 41. § (1)-(2)]

A terhességi gyermekágyi segély összege
A terhességi-gyermekágyi segély,

a napi átlagkereset 70%-a.

[Eb. 42. § (1)]

A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát az alábbiak szerint kell megállapítani.
A terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napját közvetlenül

megelőző naptári évben elért

, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező

jövedelem

naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított a fent megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a terhességi-gyermekágyi segély összegét a terhességi-gyermekágyi segélyre

jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem

napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultság kezdő napját közvetlenül

megelőző naptári év első napjáig

lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
A folyamatos biztosítási idő

megszakítása esetén

a terhességi-gyermekágyi segély alapjaként a

megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

[Eb. 42. § (2); Eb. 48. § (1)-(3)]

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.


A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. [Eb. 46. § (7)]

A fenti bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. [Eb. 42. § (3)-(5)]



Gyermekgondozási díj



Gyermekgondozási díjra jogosult
– a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
– a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli. [Eb. 42/A. § (1)]

A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges, előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
– a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
– a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
– a rehabilitációs járadék folyósításának idejét. [Eb. 42/A. § (4)]

A gyermekgondozási díj időtartama
A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj, az arra jogosult személynek, a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár. [Eb. 42/B. §]

Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
– a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
– a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
– a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
– a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
– a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
– a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti. [Eb. 42/C. §]

A gyermekgondozási díj összege
A gyermekgondozási díj a naptári

napi átlagkereset 70 százaléka

, de

legfeljebb

havonta a mindenkori

minimálbér kétszeresének 70 százaléka.



A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani.

A gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napját közvetlenül

megelőző naptári évben elért

, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező

jövedelem

naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

Ha a biztosított a fent megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a gyermekgondozási díj összegét a

jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem

napi átlaga alapján kell megállapítani.
A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül

megelőző naptári év első napjáig

lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos.
A folyamatos biztosítási idő

megszakítása esetén

a gyermekgondozási díj alapjaként a

megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni

. [Eb. 42/D. § (2); Eb. 48. § (1)-(3)]

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.


A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje. [Eb. 46. § (7)]

A fentebb nem említett jogosult gyermekgondozási díjának naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani.
Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme, illetve a munkanélküli ellátás alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.

A maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a fenti bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.

Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg a (mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka [Eb. 42/D. § (1)]) legmagasabb összeget. [Eb. 42/D. § (3)-(6)]

A terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem megállapításának részletes szabályai



Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.
Ha a biztosított az irányadó időszakban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj alapjaként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segélyét, illetőleg a gyermekgondozási díját - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. [Eb. 48. § (4)]
Ez esetben a a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási díj alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem.
A terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg a gyermekgondozási dí alapját képező naptári napi jövedelem a minimálbér harmincad része. A szerződés szerinti jövedelmet a jogosultság kezdő napján érvényes szerződésben megállapított jövedelem harmincad részében kell megállapítani. Szerződés hiányában a tényleges jövedelem naptári napi összegét az irányadó időszak alatt elért jövedelemből kell kiszámítani.
Az egyéni és társas vállalkozók a terhességi-gyermekágyi segélyének, illetőleg a gyermekgondozási díjának megállapításánál szerződés szerinti jövedelem alatt a jogosultságot megelőző hónap első napján érvényes minimálbért kell érteni. [Eb.R. 31. § (7)-(8)]

Ha a biztosítottnak azért nem volt figyelembe vehető jövedelme, mert táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesült, a táppénz naptári napi összegét a korábban folyósított ellátás alapját képező összeg figyelembevételével kell megállapítani, ha az a megállapított összegnél kedvezőbb. [Eb. 48. § (5)]

Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A tényleges, illetőleg a szerződés szerinti jövedelem naptári napi összegét a táppénzre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.
Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.
Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély összegét az Ebtv. 42. § (3) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj összegét pedig az Ebtv. 48. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét. [Eb.R. 26. § (1)-(2)]

Ha a gyermekgondozási díjra jogosult terhességi-gyermekágyi segélyt nem vett igénybe, a gyermekgondozási díjra jogosultság megállapításánál a terhességi-gyermekágyi segélynek megfelelő időtartam kezdő napjaként a gyermek születésének napját kell figyelembe venni.

A gyermekgondozási díjra - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. [Eb.R. 26/A. § (1)-(3)]

A gyermekgondozási díj legmagasabb naptári napi összegét az Ebtv. 42/D. § (1) bekezdésében meghatározott összeg harmincad részében kell megállapítani. [Eb.R. 26/B. §]

A bedolgozó részére terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat nem lehet folyósítani addig, amíg a feldolgozásra átvett anyagot vissza nem adta. [Eb.R. 26/C. §]



Ezen az oldalon nem találtam meg, amit kerestem. Ezért...
Megnézem a részletes tartalomjegyzéketMegkérdezem a szerkesztőtTovábblapozok




Kattints a hirdetésre
Kattints ide

úton a magasabb tudatosság felé - abbcenter.com
Email:
Jelszó:

A témakör friss hozzászólásai

Legfrissebb hasonló videók

Statisztika



Free TopSite

Google bot last visit powered by Gbotvisit.com Yahoo bot last visit powered by MyPagerank.Net Msn bot last visit powered by MyPagerank.Net

abbCENTER.com - úton a magasabb tudatosság felé

Jogsértés jelentése | Hirdetni szeretnék | Impresszum | GYIK, Help | Rendszerleírás || Keresés