2010. 01. 01.-től hatályos módosításokkal

Társadalombiztosítási ellátások

[Tbj. 14. §]

I. Egészségbiztosítási ellátások

Egészségügyi szolgáltatás (természetbeni ellátás)
– térítésmentes szolgáltatások,
– az árhoz nyújtott támogatással igénybe vehető szolgáltatások,
– részleges térítéssel igénybe vehető szolgáltatások,
– méltányosságból igénybe vehető szolgáltatások,
– külföldön történő gyógykezelés.

Pénzbeli ellátások
– terhességi-gyermekágyi segély,
– gyermekgondozási díj,
– táppénz,
– méltányosságból igénybe vehető pénzbeli szolgáltatás.

baleseti ellátások
– baleseti egészségügyi szolgáltatás,
– baleseti táppénz,
– baleseti járadék.

II. A nyugdíjbiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás
– öregségi nyugdíj,
– rokkantsági nyugdíj,
– baleseti rokkantsági nyugdíj;

Hozzátartozói nyugellátás
– özvegyi nyugdíj,
– árvaellátás,
– szülői nyugdíj,
– baleseti hozzátartozói nyugellátások.

Rehabilitációs járadék

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultak

1. Biztosítottak [Tbj. 5. § (1)]

a)

– a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt, európai parlamenti képviselőt is)
– közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban,
– ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
– bírósági jogviszonyban,
– igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
– hivatásos nevelőszülői jogviszonyban
– ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonybanálló személy,
– a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja,
– a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja,
– a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt

b)

– a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját, – ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik.

c)

– a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

d)

– az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

e)

– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

f)

– a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

g)

– a díjazás ellenében

munkavégzésre irányuló, egyéb jogviszony

keretében
(bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként)
személyesen munkát végző személy, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.

Kivétel:

a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy.

amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét.

h)

– az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrendtagja, kivéve a saját jogú nyugdíjast.

i)

– a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve;

az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját, az egyéb jogcímen biztosítottat, a saját jogú nyugdíjast, és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt betöltötte.

Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző

személynek kell tekinteni azt is aki:
– alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője;
– szövetkezet vezető tisztviselője,
– a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője,
– a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester,
amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a minimálbér 30 százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét. [Tbj. 5. § (2)]

A választott tisztségviselő biztosítási kötelezettségének elbírálásánál azt az időszakot kell figyelembe venni, amely a választás napjától a díj fizetéséig, illetőleg az előző kifizetéstől az újabb díj kifizetésének napjáig, vagy ha a tisztség megszűnt, akkor a tisztség megszűnésének napjáig eltelt. [Tbj.R. 4. § (5)]

A biztosítottak a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerezhetnek.

Az a személy, aki az

a), b), g) pontokban felsorolt jogviszony alapján biztosított,

illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, és egyidejűleg

saját jogú nyugdíjas,

baleseti ellátásra és egészségügyi szolgáltatásra jogosult. [Tbj. 6. § (1)-(2)]

A természetes személyt

biztosítási kötelezettség terheli,

ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő fentebb részletezett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben,

járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől szerez.

[Tbj. 5. § (3)]

A biztosítás, az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

Ha a jövedelem juttatására

egy másik foglalkoztatónál (munkáltatónál) fennálló jogviszonyra

tekintettel kerül sor, e jövedelemmel összefüggésben a biztosítás időtartamaként a jövedelem kifizetésének (juttatásának) napját kell figyelembe venni. [Tbj. 7. § (1)-(2)]

Ha a biztosítás időtartama a biztosítási jogviszony kezdő vagy befejező időpontjának megállapítása hiányában nem állapítható meg vagy az vitatott, akkor a biztosítás időtartamaként a tevékenység időtartamát, teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni.
Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyi jövedelemadó előleg alapját képező összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.
Az előadó (művész) biztosítási kötelezettsége elbírálásánál figyelembe vehető időtartam a felhasználási szerződés megkötésétől az előadásra történő felkérés elfogadásától az előadás tartása napjáig áll fenn, azonban szerződésenként (előadásonként) legfeljebb 7 nap vehető figyelembe. [Tbj.R. 4. § (1)-(4)]

Szünetel a biztosítás [Tbj. 8. §]
a) a fizetés nélküli szabadság, a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés, valamint az igazolatlan távollét időtartama alatt, kivéve
– ha a fizetés nélküli szabadságot három évesnél fiatalabb gyermek gondozása, vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság, vagy tizennégy évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek, otthoni ápolása címén vették igénybe.
– ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj) táppénzfizetés történt.
b) az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartama alatt, kivéve
– ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy
– a büntetőeljárást megszüntették, továbbá
– ha az elitéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette.
c) az ügyvéd, közjegyző, a szabadalmi ügyvivő biztosítása arra az időtartamra, amelyre a kamarai tagságát szünetelteti.
d) az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének ideje alatt.

Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.

Az 1. g) pontban szabályozott

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző

személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál, az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért, járulékalapot képező jövedelmeket, össze kell számítani.
Ezen személyek

biztosítása akkor is fennáll

(a jogviszony fennállásának időtartama alatt), ha táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az

ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt.

[Tbj. 9. § (1)-(3)]

Az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettsége
– az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától az egyéni vállalkozói nyilvántartásból való törlés napjáig,
– ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő esetében a kamarai tagság kezdete napjától annak megszűnése napjáig, európai közösségi jogász esetében a nyilvántartásba vétele napjától annak törlése napjáig,
– közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdete napjától annak megszűnése napjáig tart.

A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége
– a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától az egyéni cégben fennálló tagság megszűnésének napjáig,
– egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

A társasági szerződésben meghatározott személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, úgy a társasági szerződésben meghatározott időpont az irányadó, ennek hiányában a személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a társaság tevékenységét a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései szerint megkezdheti. [Tbj.R 5. § (2)]

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettsége
– az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig,
– gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg a Biztosítottak címszó i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény bekövetkezésének napjáig áll fenn. Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből. [Tbj. 10. § (1)-(3)]

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott, a Tbj. szerint mezőgazdasági őstermelőnek minősülő mezőgazdasági termelő biztosítási kötelezettsége a nyilvántartásba vétel napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig áll fenn. [Tbj. R. 4. § (6)]

A biztosítás nem terjed ki
– a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagjára (képviselet tagja),
– a külföldi állampolgárságú háztartási alkalmazottra, aki kizárólag a képviselet tagjának alkalmazásában áll,
– a képviselet tagjával közös háztartásban élő külföldi állampolgárságú családtagra (házastárs, gyermek), feltéve, hogy az alkalmazottra, illetve a családtagra kiterjed a küldő állam vagy más állam társadalombiztosítási rendszere, továbbá
– a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselőjére (alkalmazottjára) és vele közös háztartásban élő családtagjára (házastárs, gyermek), feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere.
– a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által a Magyar Köztársaság területén foglalkoztatott külföldinek minősülő, harmadik állam polgárára, ha kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében végez munkát;
– az európai parlamenti képviselőre.
Ezeknek a személyeknek a társadalombiztosítási ellátására megállapodást lehet kötni. [Tbj. 11.- 12. §]

Ezen az oldalon nem találtam meg, amit kerestem. Ezért...

Megnézem a részletes tartalomjegyzéket	Megkérdezem a szerkesztőt	Továbblapozok