2010. 01. 01.-től hatályos módosításokkal

A társadalombiztosítás törvényei

– az 1997. évi LXXX törvény, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről (rövidítve: Tbj. tv.). Végrehajtási rendelete a 195/1997. (XI. 5.) kormányrendelet;
– az 1997. évi LXXXIII törvény, a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (rövidítve: Eb. tv.). Végrehajtási rendelete a 217/1997. (XII. 1) kormányrendelet;
– az 1997. évi LXXXI törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról (rövidítve: Tny. tv.). Végrehajtási rendelete a 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet;
– az 1997. évi LXXXII törvény, a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról;
– az 1998. évi LXVI törvény, az egészségügyi hozzájárulásról;
– a 2007. évi LXXXIV törvény, a rehabilitációs járadékról (rövidítve: Rj. tv.).

A fentieken kívül, még sok, különböző szintű jogszabály kapcsolódik a társadalombiztosításhoz.
Külön jogszabály szól – például – a hajléktalanok egészségügyi ellátásáról, a fogvatartottak kezeléséről, a szenvedély-betegségekről, a meddőség kezeléséről, a szanatóriumi ellátásról, az egészségügyi beavatkozást követő rekonstrukcióról, az orvosválasztásról és így tovább...

Alapelvek

– A társadalombiztosítás a Magyar Köztársaság állampolgárait, illetve - az e törvényben foglalt követelmények teljesítése esetében - a Magyar Köztársaság területén tartózkodó más természetes személyeket felölelő társadalmi kockázatközösség, amelyben

a részvétel kötelező.

– A kötelező társadalombiztosítási rendszerben

a biztosítási elv, a társadalmi szolidaritás

és a tulajdonhoz fűződő jogok alkotmányos keretek közötti korlátozása, együttesen érvényesül.
– A biztosítottak egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevételére való jogosultságát a társadalombiztosításban való részvételi kötelezettségük, illetve - törvényben meghatározott ellátások kivételével -

társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségük teljesítése alapozza meg.

– A pénzbeli társadalombiztosítási ellátások - ha törvény kivételt nem tesz -

a biztosított járulékfizetésének alapjául szolgáló jövedelmével arányosak.

–

A biztosítás, az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre.

Ennek érvényesítése érdekében a

foglalkoztatót bejelentési, nyilvántartási, járulék-megállapítási és járulék-levonási kötelezettség terheli.

– A foglalkoztatót a társadalombiztosítás keretében nyújtott ellátások pénzügyi fedezetéhez törvényben meghatározott járulék- és hozzájárulás- fizetési kötelezettségek terhelik.
– A társadalombiztosítási járulékfizetési és hozzájárulás-fizetési kötelezettségek megállapításához, teljesítéséhez, ellenőrzéséhez és érvényesítéséhez szükséges adatokat a biztosítottak és a foglalkoztatók

közölni kötelesek.

[Tbj. 2. § (1)-(7)]

Az állam a társadalombiztosítási rendszer működéséről és fejlesztéséről

– a társadalombiztosítási rendszerben nyújtott egyes ellátások megállapításával,
– az ellátások fedezetére a foglalkoztatókat és a biztosítottakat terhelő fizetési kötelezettségek meghatározásával,
– az ellátások igénybevételére, a hozzájárulás és járulék közteherként való megállapítására, bevallására, befizetésére és beszedésére, valamint nyilvántartására vonatkozó szabályok megalkotásával,
– az egyes ellátások és fizetési kötelezettségek teljesítését nyilvántartó és ellenőrző rendszer szabályozásával

gondoskodik!

Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalom-biztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.

[Tbj. 3. § (1)-(2)]

Fogalmak

[Tbj. 4. §]

Foglalkoztató
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés; ha
– biztosítottat foglalkoztat, vagy
– a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben, járulékalapot képező jövedelmet juttat.
2. tanulószerződés alapján – szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló esetén – a szerződést kötő gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó,
3. társas vállalkozó esetén a társas vállalkozás,
4. az álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, keresetpótló juttatásban, vállalkozói járadékban, valamint munkanélküli-járadékban, álláskeresést ösztönző juttatásban, nyugdíj előtti munkanélküli segélyben (együtt:

álláskeresési támogatásban

) részesülő biztosítottnak minősülő személy esetén az

ellátást folyósító szerv,

5.a gyermekgondozási segélyben, a gyermekgondozási díjban, a gyermeknevelési támogatásban, az ápolási díjban részesülő személyek esetében a

segélyt, a támogatást, illetve a díjat folyósító szerv,

6. a kincstár számfejtési körében a helyi önkormányzatok nettó finanszírozásának hatálya alá tartozó munkáltatók esetében a járulék megállapításával, bevallásával, megfizetésével, a nyilvántartással és adatszolgáltatással, valamint a biztosítottak bejelentésével összefüggő, az e törvényben és az Art.-ben előírt kötelezettségek tekintetében

a kincstár,

7. a Munka Törvénykönyvének a munkaerő-kölcsönzésről szóló XI. fejezete szerinti munkavégzés esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik –

a kölcsönbeadó,

8.
9.
10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (1993. évi III. tv.) szerinti munka-rehabilitáció keretében

munka-rehabilitációs díjat folyósító szociális intézmény.

Egyéni vállalkozó
1. az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy,
2. a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély, a gyógyszerészi magántevékenység, falugondnoki tevékenység, tanyagondnoki tevékenység vagy szociális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély (együtt:

egészségügyi vállalkozó

),
3. az ügyvédekről szóló törvény hatálya alá tartozó ügyvéd, európai közösségi jogász (együtt:

ügyvéd

),
4. az egyéni szabadalmi ügyvivő,
5. a nem közjegyzői iroda tagjaként tevékenykedő közjegyző,
6. a nem végrehajtói iroda tagjaként tevékenykedő önálló bírósági végrehajtó.

Kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettsége első napjával kezdődően, az e napot magában foglaló naptári év utolsó napjáig.
Nem minősül tevékenységet kezdőnek az, az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenysége megszűnésének napját követően ismételten egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy vállalkozásának megszűnése és új vállalkozásának megkezdése között egy teljes naptári év nem telt el.

Társas vállalkozás
1. a közkereseti társaság,
2. a betéti társaság,
3. a korlátolt felelősségű társaság,
4.
5. a közös vállalat,
6. az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is,
7. az 1-6. pontban felsorolt társas vállalkozások az előtársaságként történő működés időszakában is,
8. a szabadalmi ügyvivői társaság, szabadalmi ügyvivői iroda,
9. a gépjárművezető-képző munkaközösség,
10. az oktatói munkaközösség,
11. az ügyvédi iroda, közjegyzői iroda,
12. a végrehajtói iroda,
13. az egyéni cég.

Társas vállalkozó
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében

ténylegesen és személyesen közreműködik,

és ez

nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony

keretében történik (tagsági jogviszony),
2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
4. az egyéni cég tagja.

Kiegészítő tevékenységet folytató
– az, az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az, az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte (akkor is, ha a nyugdíj folyósítása szünetel [Tbj. 4. § f) 3.])

Saját jogú nyugdíjas
– az a természetes személy, aki
1. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával meghatározott

saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban

részesül.
A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esik
– a korengedményes nyugdíj,
– az előnyugdíj,
– a bányásznyugdíj,
– az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított öregségi nyugdíj,
– Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi, felekezeti nyugdíj,
– a szolgálati nyugdíj,
– a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által megállapított rendszeres rokkantsági segély,
– a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadék és
– a rehabilitációs járadék.
2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló közösségi rendelet, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló Egyezményben részes tagállam (a továbbiakban: EGT tagállam) jogszabályai alkalmazásával

saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban

részesül.

Segítő családtag
– az egyéni vállalkozónak, az egyéni cég és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tagjának az a közeli hozzátartozója, aki a vállalkozásban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez,

kivéve a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Megbízási jogviszony, munkaviszony
– a magyar jog hatálya alá tartozó megbízási jogviszony és munkaviszony, továbbá a külföldi jog hatálya alá tartozó olyan megbízási jogviszony és munkaviszony, amely alapján a munkát a Magyar Köztársaság területén végzik.

Foglalkoztatott
– aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak, és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.

Külföldi
– az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

Járulékalapot képező jövedelem
1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény (Szja. tv.) szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, ideértve az Szja tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja. tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást].
Járulékalapot képező jövedelem ezen kívül:
– a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
– a tanulószerződésben meghatározott díj,
– a hivatásos nevelőszülői díj,
– a felszolgálási díj,
– a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló is
2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában, a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, a szerződésben meghatározott díj; az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ha a biztosítással járó jogviszonyból származó, tárgyhónapra eső jövedelem egy része a Magyar Köztársaságban, másik része külföldön adóztatható, járulékalapként
1. pontban meghatározott jövedelmet és a 2. alpontban említett személyi alapbér, illetve szerződésben meghatározott díj összegének azon időszakra (naptári napokra) vonatkozó arányos részét, amelyben a jövedelem külföldön adóztatható együttesen kell figyelembe venni.
A 2. pontban meghatározott személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett, juttatott, az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére. Ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér a járulékalap. [Tbj.R. 1. § (1)-(2)]

Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.[Tbj.R. 3. § ]

Járulék
– a nyugdíjjárulék, a magán-nyugdíjpénztári tagdíj, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék, a társadalombiztosítási járulék, a táppénz-hozzájárulás, az egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a korkedvezmény-biztosítási járulék.

Tanulószerződés
– a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény szerinti tanulószerződés.

Tevékenységre jellemző kereset
– a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.

A tevékenységre jellemző kereset meghatározásánál az egyéni és társas vállalkozó az Szja tv. 3. §-ának 9. pontjában foglaltakat megfelelően alkalmazhatja. [Tbj.R 2/A. §]

Minimálbér
– a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege.

Belföldi
1. a Magyar Köztársaság területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan

EGT-állam
– az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá
– az, az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

Harmadik állam
– az Európai Gazdasági térség és a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociális biztonságról szóló egyezmény hatálya alá nem tartozó állam.

Hajléktalan
– a bejelentett lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgár, ideértve azt a személyt is, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalanszállás.

Ezen az oldalon nem találtam meg, amit kerestem. Ezért...

Megnézem a részletes tartalomjegyzéket	Megkérdezem a szerkesztőt	Továbblapozok