2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében

Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének [22. § (10) bekezdése] a megszerzett szolgálati időhöz tartozó százaléka, az alábbi táblázat szerint. [Tny. 20. § (1)- (2)]

Szolg. idő	Havi átlag %.-a	Szolg. idő	Havi átlag %.-a	Szolg. idő	Havi átlag %.-a	Szolg. idő	Havi átlag %.-a	Szolg. idő	Havi átlag %.-a
15 év	43,0	22 év	57,0	29 év	67,0	36 év	74,0	43 év	86,0
16 év	45,0	23 év	59,0	30 év	68,0	37 év	75,5	44 év	88,0
17 év	47,0	24 év	61,0	31 év	69,0	38 év	77,0	45 év	90,0
18 év	49,0	25 év	63,0	32 év	70,0	39 év	78,5	46 év	92,0
19 év	51,0	26 év	64,0	33 év	71,0	40 év	80,0	47 év	94,0
20 év	53,0	27 év	65,0	34 év	72,0	41 év	82,0	48 év	96,0
21 év	55,0	28 év	66,0	35 év	73,0	42 év	84,0	49 év	98,0

50 év vagy annál több szolgálati idő esetén a nyugdíj összege a havi átlagkereset 100 százaléka

Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegénél.
Tny.R 11. § A 2007. december 31-ét követő, de 2014. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege havi 28 500 forint.
Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képezõ havi átlagkereset az öregségi nyugdíj külön jogszabályban meghatározott legkisebb összegét nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az alapját képezõ havi átlagkereset összegével.
A fenti bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az öregségi nyugdíj kiszámítása során figyelembe vett szolgálati idõ a 39. § szerinti arányos elismerés miatt nem éri el a húsz évet. [Tny. 20. § (3)- (4)]

Az öregségi nyugdíj összege - az alábbi bekezdésben foglalt kivétellel - az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.
Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.
A fenti bekezdésben meghatározott nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. [Tny. 21. § (1)- (3)]

Ha a biztosított, volt biztosított magánnyugdíjpénztár tagja, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a fenti §-ok alapján kiszámított nyugdíjösszeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.

1. melléklet
Sz = h + (1-h) * 0,75,
ahol:
Sz = az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és

a 2010. szeptember 30.-át követően szerzett szolgálati idő

h = -----------------------------------------------------------------------------------

a teljes elismert szolgálati idő

A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.

Ha a magánnyugdíjpénztár a tag egyéni számláján lévõ – törvényben meghatározott esetben csökkentett – összeget a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. év LXXXII. törvényben (a továbbiakban: Mpt.) foglaltak szerint az öregségi nyugdíj megállapítását követően az államháztartás részére utalja át, az öregségi nyugdíj összegét a fenti §-okban foglaltak szerint, a megállapítás kezdő időpontjára visszamenőlegesen módosítani kell. [Tny. 21/A. § (1)- (2)]

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A-83/B. § szerint szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell.
A növelést megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.

A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószám 2013. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugdíjnövelés esetén: a 2011. év szorzószám: 1,046.

A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását a fenti bekezdés szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte.

A saját jogú nyugellátás mellett folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.

A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani.
Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell meghatározni.
Ha a növelésre jogosult személy a növelés megállapítása előtt elhunyt, a növelésre szerzett jog a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy kérelmére a hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárás során érvényesíthető. [Tny. 22/A. § (1)-(5)]



A nyugdíj kiszámításának folyamata (vázlatos ismertetés)

I. Beszámítási, vagy átlagszámítási időszakban elért keresetek, jövedelmek és az osztószám meghatározása
1. Beszámítási időszak
a. 1988. 01. 01.-től a nyugdíj megállapítás napjáig elért kereset, jövedelem
b. ha az igénylőnek nincs a fenti időszak legalább fele részében keresete, jövedelme, akkor a hiányzó napokra az 1988 előtti keresetek
c. ha ez sincs, akkor a hiányzó időre érvényes minimárbér a számitás alapja.
2. Osztószám
Az átlagszámítási (beszámítási) időszaknak a biztosításban töltött napjainak száma, amelyben az igénylőnek keresete, jövedelme volt.
Az osztószám meghatározásánál a szabad-, a pihenő- és a munkaszüneti napokat is figyelembe kell venni.
Nem kell számításba venni az osztószám meghatározásánál a fizetés, díjazás nélküli időszakokat, így különösen a fizetés nélküli szabadságon, táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben töltött időt.
A fenti, az nyugdíjszámítás alapjául szolgáló adatokat a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján veszik figyelembe.

II. Naptári évenként a fenti kereseteket, jövedelmeket (jutalmakat, részesedéseket) csökkentik a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékokkal, ezután pedig, a fennmaradó összegre képzett adókkal.

III. Valorizáció
A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást <>megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
A valorizációs szorzószámokat az Országos Statisztikai Hivatal közlése alapján a kormány határozza meg. A tárgyévi szorzószámok az év elején még nem állnak rendelkezésre, ezért a jogszabály úgy rendelkezik, hogy "A tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó szorzószámok hatálybalépéséig, a tárgyévet megelőző évi nyugdíj megállapításhoz tartozó szorzószámok figyelembevételével kell megállapítani."
A valorizáció tehát a jövedelmek felszorzását jelenti a jövedelem megszerzésének évéhez tartozó szorzószámmal.

A keresetek beszámításához alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2013. évi nyugdíj-megállapítás esetén

Év	Szorzó	Év	Szorzó	Év	Szorzó	Év	Szorzó
1988.	20,452	1989.	17,495	1990.	14,388	1991.	11,464
1992.	9,451	1993.	8,030	1994.	6,308	1995.	5,602
1996.	4,772	1997.	3,845	1998.	3,247	1999.	2,882
2000.	2,587	2001.	2,226	2002.	1,861	2003.	1,628
2004.	1,541	2005.	1,399	2006.	1,300	2007.	1,263
2008.	1,180	2009.	1,159	2010.	1,085	2011.	1,020

IV. A havi átlagkereset meghatározása
A felszorzott jövedelmek összességét elosztják az osztószámmal. Az így kapott napi átlagot megszorozzák 365-tel (évesítik), majd elosztják 12-vel. Az így kapott havi átlag a nyugdíjalap.

V. Degresszálás
Ha a fenti számítás szerinti havi átlag (nyugdíjalap) meghalad egy meghatározott mértéket, akkor nem vehető figyelembe a teljes összeg, a nyugdíj kiszámításához. A havi átlagot ezért sávosan csökkentik.
Ha a saját jogú nyugellátás alapját képező havi átlagkereset 372 000 forintnál több,
– a 372 001-421 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát,
– a a 421 001 forint feletti átlagkereset nyolcvan százalékát
kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni.
Természetesen, akinél a havi átlag a 372 000 forintot nem éri el, azoknál a degresszió elmarad.

VI. Nyugdíj összegének megállapítása
A figyelembe vehető átlagkeresetnek, a szolgálati időtől függő százaléka lesz a nyugdíj összege, a fenti első táblázat szerint. (Például: 40 év szolgálati idő után a kiszámított összeg 80 %.-a, a nyugdíj összege.)